A periódusos rendszer

 




A periódusos rendszer a kémikus egyik legfőbb eszköze. Olyan, mint az asztalosnak a colostok, vagy egy mérnöknek a vonalzó. Nélkülözhetetlen. 

Napjainkban az elemek hosszú periódusos rendszerét használjuk. Ennek alapját Mengyelejev orosz kémikus fektette le 1869-ben. Atomtömeg szerint rakosgatta sorba az elemeket (állítólag nagyon szeretett pasziánszozni is). Észrevette, hogy egyes tulajdonságok az elemek között periódikusan váltakoznak. Ez lett az alapja a mai periódusos rendszernek.

A periódusos rendszerben az elemek rendszám szerint vannak sorba rendezve. A rendszám az atommagban lévő protonok számát is jelöli, tehát az atomok a protonszám szerint növekednek sorban.

A periódusos rendszerben vannak s, p, d és f-mezők. Az ezekben lévő elemeknek éppen az az elektron alhéja épül ki, amelyik mezőben vannak. Az s-mező elemei esetében az s-alhéj kiépülése történik.

Erről már tanulhattál az elektronhéj szerkezetének kiépüléséről szóló leckében.

A periódusos rendszerben függőleges oszlopok - csoportok, és vízszintes sorok, azaz periódusok vannak.

A csoportok lehetnek fő-, vagy mellékcsoportok. A csoportokat római számmal jelöljük, a periódusokat arab számokkal. 

A főcsoportok A, a mellékcsoportok B jelölést is kaptak. Az egyes főcsoportoknak nevük is van.

Az I. A főcsoport az alkálifémek csoportja. Az alkáli a lúgos kémhatásra utal. Ezek a fémek (a hidrogénen kívül, ami nem fém) nagyon szeretnek a vízzel reakcióba lépni, a kémhatásuk pedig lúgos kémhatású.

A II. A főcsoport elemei az alkáliföldfémek. A vizes oldatuk nekik is lúgos kémhatású, de ide tartozik pl. a Mg és a Ca, ami a mészkő és dolomit hegységek alkotó elemei. 

A III. A főcsoport a bór-csoport, vagy más néven földfémek. Az ide tartozó alumínium a földkéreg 3. leggyakoribb eleme.

A IV, V, és VI. A főcsoport az első eleméről kapta a nevét, így szén-, nitrogén- és oxigén-csoportnak hívjuk őket.

A VII. A főcsoport elemei a halogének. A nevük sóképzőt jelent. 

A VIII. A főcsoport elemei a nemesgázok. 

A mellékcsoportokat, a d-mező elemeit átmeneti fémeknek, míg az f-mező elemeit, a lantanoidákat és aktinoidákat ritkafémeknek is nevezzük.

Ezen kívül még létezik egy vonal a periódusos rendszerben. Ez a bór-polónium vonal. Ezt gyakran meg is vastagítják. Az ettől balra helyezkedő elemek a fémek, az ettől jobbra pedig a nemfémes elemek. Habár a vonalhoz közel úgynevezett félfémes elemek is vannak, amelyeknek fémes és nem fémes tulajdonságaik is vannak.

Az, hogy egy atom hányadik főcsoportban van azt is jelzi, hogy hány külső elektronja van. 

A periódusok száma az elektronhéjak számát jelöli.

A főcsoportokon belül fentről lefele haladva nő az az atomméret, hiszen egyre több héj jelenik meg az atommag körül. A periódusokon belül azonban a rendszám növekedésével csökken az atomméret, hiszen ugyanannak az elektronhéjnak a kiépülése folyik, azonban a növekvő rendszám egyre nagyobb vonzást gyakorol erre az elektronhéjra, és egy azt egyre inkább maga fele vonzza. 



A videóban beszélünk még az egyes főcsoportok elektronszerkezetéről, és arról, hogy a kémiai reakciókban az elemek szeretnék elérni a nemesgáz elektronszerkezetet. Ezért egyes atomok elektronoktól szeretnének megválni, egyeseknek pedig ehhez elektront kell felvenni. Az elektronvonzó képességet az elektronegativitás fejezi ki. Az elektronegativitás egy főcsoporton belül fentről lefele csökken, hiszen egyre inkább kijjebb kerül az elektron az atommag vonzása alól. Egy perióduson belül pedig balról jobbra nő. A fluor elektronegativitása a legnagyobb a periódusos rendszerben.


Hasznos leckék: 

ELEMEK MOLÁRIS TÖMEGES ÉS AZ IZOTÓPARÁNY

IONOK KÉPZŐDÉSE ATOMOKBÓL

FÉMES KÖTÉS, FÉMEK, FÉMEK ÁLTALÁNOS TULAJDONSÁGAI

Keress minket facebook-onyoutube-on és tiktok-on is. 


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések