Ionok képződése atomokból

Az, hogy egy atomból milyen ion képződik, nagyon egyszerű megállapítani, csupán használnunk kell tudnunk a periódusos rendszert. A kémiai elemek ugyanis minden esetben arra törekednek, hogy a nemesgáz-elektronszerkezetet érjék el. Azaz szeretnék, ha annyi elektronjuk lenne, mint a hozzájuk a periódusos rendszerben legközelebb lévő nemesgáznak lenne. A nemesgázoknak az s- és p-pályájuk a külső elektronhéjon minden esetben telített. A héliumon kívül 8 külső elektronjuk van. (A héliumnak csak 2.) Ezért, hogy az elemek ezt az elektronszerkezetet elérjék elektronokat vesznek fel, vagy dobnak el - amelyik egyszerűbb számukra. Pl. egy nátriumnak, akinek 1 db külső elektronja van, könnyebb megszabadulni 1 elektrontól és a neonhoz hasonló elektronszerkezetet kialakítani, mint 7 elektront felvenni, és az argonhoz hasonlítani. Hiszen a 7 negatív elektron széttaszítaná egymást. Ez az állapot nem valósulhat meg. De egy elektront könnyen lead. Így egyszeresen pozitív töltésű nátrium-ion képződik belőle. Hasonlóan tesz az I. főcsoport eleme is. Ők egy elektron leadással egyszeres töltésű pozitív kationokat képeznek. A pozitív töltésű ionokat kationoknak hívjuk. A II. A főcsoport elemei két elektront adnak le, ők 2x-esen pozitív töltésű kationokat képeznek, míg a III. A csoportban lévő földfémek már 3 elektrontól szabadulnak meg, és így képeznek 3+ töltésű ionokat. Ha egy atom elektront ad le, minden esetben pozitív lesz, hiszen az atommag töltése nem változik, azonban azt kevesebb negatív töltésű elektron veszi körül. 

A V, VI és VII főcsoport elemei inkább elektronokat vesznek fel, hogy 8 külső elektronjuk legyen. Így attól függően, hogy hány elektront vesznek fel, lesznek egyszeres, kétszeres vagy háromszorosan negatív töltésű ionok. A negatív töltésű ionok az anionok. Az elnevezésükben -id végződést kapnak, pl oxid-ion, fluorid-ion...stb. A kén ionját szulfid-ionnak hívjuk. 

A hidrogén képes elektront felvenni, így negatív töltésű hidrid-iont képez, azonban képes megválni is egyetlen elektronjától. Ilyenkor nem marad más az atomban, csupán egy db proton, ami az atommagot képezi. Ezt hidrogén-ionnak is hívjuk.

Hasznos lecke ehhez a tananyaghoz: A PERIÓDUSOS RENDSZER

Következő lecke: FÉMES KÖTÉS, FÉMEK, FÉMEK ÁLTALÁNOS TULAJDONSÁGAI

Keress minket facebook-on, youtube-on és tiktok-on is.