GÁZOK 6. Ideális gázok állapotegyenlete (pV = nRT) - az egyetemes gázállandó (R), és jelentése
Sziasztok! Ebben a videóban kombináljuk az eddig megtanult gáztörvényeket. Először kicsit favágás szerűen tesszük, de aztán levezetjük matematikailag is. A végeredmény mindig az ideális gázok állapotegyenlete lesz. Azaz PV = nRT . A p a nyomás, amit Pascal-ban, a V a nyomás, amit m3-ben, az n az anyagmennyiség, amit molban, a T a hőmérséklet, amit K-ben kell beírni az egyenletbe. Az R pedig nem más, mint az egyetemes gázállandó, amely értéke 8,314 J/(mol*K). Megtanuljuk azt, miért is ennyi, sőt még a furcsa mértékegységéről, és a jelentéséről is szót ejtünk. A bonyolult érték és mértékegység jelentése az, hogy az ideális gázok 8,314 J-nyi munkát végeznek, ha mennyiségük 1 mol, és 1 K-el (azaz 1 fokkal) emeljük a hőmérsékletüket.
Hasznos lecke ehhez a tananyaghoz:
20. GÁZOK 1. - Gázok nyomása, a légköri nyomás
21. GÁZOK 2. Avogadro törvénye gázok anyagmennyisége - térfogata, Lufis kísérlet 1.
22. GÁZOK 3. Gay-Lussac 1. (Charles) trv-e - Gázok térfogata - hőmérséklete - Lufis kísérlet 2.
23. GÁZOK 4. Gay-Lussac 2. trv-e hétköznapi példákkal - Kukta, kávéfőző, dezodor, autógumi
24. GÁZOK 5. Boyle-Mariotte törvény - pukik és bubik - gázok térfogata és nyomása
25. GÁZOK 6. Ideális gázok állapotegyenlete (pV = nRT) - az egyetemes gázállandó (R), és jelentése
Megjegyzések
Megjegyzés küldése